Enyém a pálya

Luka Modrić, a vébé-ezüstérmes horvát válogatott csapatkapitánya, jelenleg a világ legjobb játékosa önéletrajzi művében azt az utat mutatja be, amely a háború sújtotta hegyi faluból a BL-döntők százezres stadionjaiba vezette. A szívós munkával és áldozatvállalással elért rendkívüli siker - 2018 aranylabdása, Fifa Év játékosa, Uefa Év játékosa, Fifa-világbajnokság Aranylabda - eltökéltségének és kitartásának szimbóluma, amely hozzásegítette ezt a szerény, kiegyensúlyozott, kevés beszédű srácot, hogy helyet kapjon a győztesek pantheonjában. Élettörténetében Modrić egyenesen és őszintén beszél a karrierje során felbukkanó nehézségekről, számos küzdelméről, a kételyről és a vele szembeni bizalmatlanságról, melyeket elméje erejével kellett kordában tartania, hogy álmait valóra tudja váltani. Luka azt is elmondja, hogy a futballban az elkötelezettség, az önmagunkba vetett hit, az erős akarat és a tervszerű, higgadt gondolkodás jóval fontosabb, mint a tehetség vagy a termet. A könyvben természetesen a focié a főszerep, de emellett szó esik Modrić magánéletéről és feleségéről is, aki gondoskodott a biztos családi háttérről, míg Luka világklasszis-karrierjét építette. Mottója - "A legjobb dolgok sosem jönnek könnyen" - és pályafutása inspirációt jelent mindenkinek, aki reggelente felkel, keményen dolgozik és harcol az álmaiért.