Fekete özvegy

Daniel Herbert egy londoni estélyen pillantja meg Jessie Kelhamet. A koromfekete, visszafogott báli ruha ellenére Jessie pillantásában valami sokat sejtetőt és valami ismerőset vél felfedezni. Találkoztak már vajon korábban is? Az asszonyt rögtön a szájára veszi a város: karikatúra készül róla, amint halálos csókú özvegyként új áldozatra vadászik. Daniel nem tudja, hogyan viszonyuljon Jessie-hez, vonzza, ugyanakkor tart is tőle, úgy érzi, nem hozzá való. És bár a legszívesebben visszamenekülne orvosi hivatása védőbástyái mögé, úgy dönt, az összes kockázatot vállalva szívét adja a nőnek. Maga sem tudja azonban mi vár rá: újabb és újabb titkok tárulnak fel Jessie korábbi életéből, a múlt árnyai mindig az asszony után nyúlnak. Lehet-e egyáltalán esélyük így a boldogságra? Mary Jo Putney regénye finoman és érzékenyen ábrázolja azt, hogy két óvatos, a múltban sokat szenvedett ember is képes az újrakezdésre, és a régi fájdalmakat leküzdve boldog szövetségben élhet.