Fizikusok az aranykorból

"A tudomány emberek műve - túlságosan gyakran merül feledésbe ez a nyilvánvaló igazság." Werner Heisenberg Ez a könyv nem a nagy felfedezésekről és felfedezőkről szóló jól ismert anekdoták gyűjteménye, hanem a fizika művelésére, tanítására elkötelezettek emberi motívumait kutatja. A beszélgetésekben felidézett életutak mindegyike kiváló példája annak, miként találják meg a nagyon különböző környezetből induló, különböző személyiségű, de a tudománynak (adott esetben a fizikának) elkötelezett tehetségek azt a területet, ahol kutatói vagy pedagógusi tehetségük és ambíciójuk a maguk és a világ számára is a leghatásosabban érvényesül. Az, hogy ezek a beszélgetések ilyen sokszínűek, személyesek, egyben kiváló korképeket is adnak, elsősorban az interjúkötet szerzője szenvedélyes és céltudatos kíváncsiságának, felkészültségének, hitelességre törekvésének, a szereplő témákban való jártasságának - és nem utolsósorban nemcsak érdekes, de egyben élvezetes prózát nyújtó, olvasmányos stílusának az eredménye. Itt a kérdező és a válaszadó célja ugyanaz: megmutatni, hogyan válik a megismerés, a tudomány a legkülönbözőbb fiatalkori élmények hatására egész életen át tartó, sok elszántságot és küzdelmet igénylő, de sok örömet is nyújtó szenvedéllyé.