Macska a fa alatt

Válogatott tanulmányok, esszék szólnak a Balassi-hatásról, a kuruc költészet hagyományozódásáról, a régi magyar irodalom poétikai hagyományairól - és Kosztolányiról, Füst Milánról, Szentkuthyról. "2011-ben azért költöztem Kőszegre, mert fájdalmasan éreztem egy megbízható történelemfogalom hiányát, egy széthulló társadalomban. E könyv munkacíme Ginsiifacta est ('Kőszegen készült') volt, mert a többnyire először itt megjelent írások java itt is született. Az elmúlt évtizedben érdeklődésem erőteljesen fordult a történelmi mező irodalmi teljesítményei felé, belekapaszkodva a filológiába, mint minden ideológia egyik ellenszerébe. (Pedig a legelső tanulmány épp elfordulásról beszél, a mindenféle történelemfogalmaktól, persze.) Megpróbáltam megkísérteni a filológia határait, belátni erejét, hogy belássam törékenységét. Kőszegtől kaptam Füst Milán olvasását, e könyv leghosszabb tömbjének "tárgyát", és ekkoriban erősödött föl érdeklődésem a 17. század utáni régi magyar közköltészet iránt. Megpróbáltam megtalálni valamit, ami osztálynélküli a kultúrában, és nem kifejezetten elitista. E nyitás a múltak és a jelen társadalomtudományi problematikáira és az anyag adta meg a másik ellenszert a körülötte lévő magyar világra: az iróniát. Az utolsó tanulmány annak az állapotnak a beszédmódjával foglalkozik, amikor már nem kell válaszolni, mert nem hangzik el kérdés." (Szigeti Csaba) Szigeti Csaba (1955) irodalomtörténész, egyetemi tanár, Pécsett él. Legutóbbi kötete: A magyar versszak (Balassi Kiadó, 2005)