Röppentő

Amikor a Zsongóka című verseskötetem kijött a nyomdából, ezek a versek már úton voltak. Valahol félúton a repülés felé. Mostanra nőtt ki a szárnyuk. Egyfajta útravalónak kötöttem őket csokorba. Útravalónak az óvodás tarisznyába, a hamuba sült pogácsa mellé. Útravalónak az iskolához és a nagybetűs Élethez. Táltoscsikónak szántam őket, hogy segítsenek a repülésben. Röppenjetek hát bátran! - (Gábor Emese)