Újlipócia

"Itt nemcsak laknak a népek, de élnek is Itt a boltokban nemcsak vásárol az ember, de diskurál is. Itt még élnek gyökeres emberek, akiknek apjuk, nagyapjuk is itt lakott. Itt még vannak zenét hallgató, olvasó, művelt polgárok, és ez a mai világban nagyon jóleső. Van-e lelke egy helynek? Utcának, térnek, háznak, szobának? Ha tudjuk egy helyről, mi volt benne régen, kik éltek a falak között, kiket, miket láttak a néma falak, többet tudunk-e akkor bármiről is? Nem nagyon. De egy kicsit igen. A ház, a szoba falaiba beleivódik azoknak a lelke, élete, arca, emléke, hangja, akik bennük, köztük éltek, ténykedtek egykor. Újlipótváros megmaradt. Ez gey emberi világ. Sziget. Zárvány. Mert emberi hely. Újlipótváros dacol a korral. És Teknős Miklós képein megörökítttetett ez az emberi világ, ez az emberi hely. Az ő fotóiból sugárzik a legjobban, legszebben, leghívebben Újlipótváros lelke. Egy városé, ahol még lehet élni. Momentán. Még."(Bächer Iván)