Varázskő

Mindenki életében vannak megfejthetetlen csodák. Egy kedves olvasóm mesélte, hogy harminc évvel ezelőtt halálos betegségéből felépült. Amikor egyhetes kómájából felébredt, talált az éjjeliszekrényén egy gyermekököl nagyságú követ. Erezetéből jeleket vélt kiolvasni, melyeket nem értett. Ma sem érti. De harminc éve hordja ezt a követ magánál. Erőt ad neki. Nem tudja, ki tette oda. Kérdezte akkor mindenkitől. Senki. Az angyaloknak nincsenek lábnyomai. Müller Péter ebben a könyvében mesél. Egyszerű szavakkal, élvezetesen, bölcsen. Szerelemről, szeretetről, házasságról, anyaságról és a családjáról. Életről, táncról, boldog nevetésről és lelki szabadságról. Mindegyik meséjében elrejtett valami titkot. Egy olyan kicsiny magot, mely terebélyes fává növekedhet. Varázsszavakat tud. A gondolatai élni segítenek.