Zrínyi Miklós

A költő és hadvezér jelzőt ajándékozta a hálás utókor ennek a nagy magyar hazafinak, hogy megkülönböztessék dédapjától, a szintén Miklós nevet viselő szigetvári hőstől. A szerző a tőle megszokott olvasmányos módon, de szigorúan ragaszkodva a történelmi hűséghez, rajzolja meg a magyar történelem eme kiemelkedő alakjának sorsát a felemelkedéstől a csúcson át, a korai erőszakos halál értelmetlen és rejtélyes tragikumáig. Zrínyi pályafutása ragyogó dicsfénnyel vonta be hazánk történetének ezt a szomorú korszakát. Hiszen mint politikus, hadvezér, költő és hadtudományi teoretikus oly páratlan gazdagsággal ontotta kincseit, hogy azok ragyogása több mint három évszázad távlatából napjainkig is elhat. Rendületlen volt hazaszeretetben, jótettekkel, írással, vagyis karddal és tollal szolgálta népét és hazáját. Élete és példája egy kilátástalanul összegubancolódott, fogódzó nélkül maradt kor zűrzavarából váratlanul kihangzó, férfiasan dísztelen és magányos hegedűszó. A fojtogató semmiben a rendíthetetlen értékek menedéke felé vezette jó ösztöne. Ezen az úton jutott el a feltétlen császárhűségtől és törökellenességtől az igaz felismerésig, amely kiszakította torkán a fájdalmas kiáltást, amelyet ma is jelszavaként és életcéljaként tekinthetünk: Ne bántsd a magyart!