A családi hitbizományok megjelenése Magyarországon

A jogi szakirodalomban közismert tény, hogy 1687-et követően a hitbizomány idegen eredetű jogintézményként ágyazódott be a magyar jogba. A hitbizománnyal összefüggésben azonban számos kérdés vetődhet fel a téma iránt érdeklődő olvasóban. Vajon egy, a magyar nemesek számára teljesen ismeretlen jogintézmény törvényben rögzítése a történt meg az 1687:9 tc.-kel? Avagy voltak ennek a jogintézménynek szokásjogi előzményei? Kik voltak azok az országos politikában is jelentős személyek, akik ennek a jogintézménynek az előnyeit élvezték? Kik, hogyan és mire alapítottak elsőként hitbizományt Magyarországon? Mit jelent ez a jogintézmény egyáltalán? Vannak-e ennek a jogintézménynek a jelenre is kiható tanulságai? A szerző ezekre a kérdésekre keresi a választ, a koraújkori családi forrásanyagok feldolgozása útján.