Egy kereszténydemokrata az új Németországért: Konrad Adenauer

"A német népet a történelem során soha olyan, a nemzetet közös morális alapjaiban is megrázó, megsemmisítő vereség nem érte, mint a náci birodalom kirobbantotta háború elvesztése. "Nincs olyan történelmi esemény - Karthágó pusztulásától a harmincéves háborúig vagy akár a Szovjetunióban lezajlott sztálini "tisztogatásokig" -, amely összehasonlítási alapul vagy akár csak vonatkozási pontul szolgálhatna a nemzetiszocialista Németországban végbement iparosított tömegmészárlás mértékére. Ez a hatalmas bűntett minden szempontból példátlan volt." 1945 tavaszán egy megvetett, az európai nemzetek közösségéből kizárt, a nevében elkövetett szörnyű bűnökkel terhelt nép botorkált a porig bombázott, legázolt Németország romjai között. (...) A háború után világossá vált, hogy hatvanmillió németet nem lehet kizárni az európai történelem folyamatosságából, s hogy a győztesek aktív szerepvállalásával egy olyan "modus vivendit" kell teremteni, amely a németség számára is kialakítja a demokratikus nemzetek közösségéhez csatlakozás feltételeit. A feladat hatalmas volt, ugyanakkor senki sem táplálhatott kétségeket afelől, hogy ezt a feladatot csak a németekkel együtt, a németek aktív részvételével lehet megoldani. Az erre hivatottak azonban kevesen voltak, és e kevesek egyike volt Konrad Adenauer" (M. Szebeni Géza) Az Olvasó egy trilógia zárókötetét tartja a kezében, a 20. századi Európa három nagyformátumú kereszténydemokrata politikusa, az Európai Unió alapító atyái: Alcide de Gasperi, Robert Schuman után most Konrad Adenauer M. Szebeni Géza könyvének főszereplője.