Mesék amik teremnek

"A gondolat félénk madár, akkor röpdös az emberre, amikor akar, és leginkább csak az egyszerűséget, a csöndet és az elnémulást kedveli." Tömörkény István füveskönyve azoknak szól, akik szeretik az abált szalonnát, de nem tudják, hogyan készül. Akik azt is tudni szeretnék, hogyan óvhatják meg az éjszaka járó-kelő angyalok csizmátlan, meztelen talpát. Mindenkinek, aki sejti, hogy a lustálkodásban gyönyörűség van, és hisz benne, hogy a jó könyv megnyugvást ad és belőle erő meríthető. A csokorba gyűjtött aforizmák, a hosszabb rövidebb gondolatok arról is mesélnek, hogy milyen volt a világ száz évvel ezelőtt, hogy milyen volt az a Magyarország, ahol még mesék teremtek... "Szép kék ég van odafönt. Az ilyesmit nézni mindig akkor jut az ember eszébe, amikor már nem ér rá."