Így lássa Csoóri Sándort - aki látni akarja

"Őszinte könyvet akartam írni egy őszinte emberről. De lehet, hogy már ez a fogalom sem létezik úgy, mint régen. Valaki a Nappali hold kapcsán a gyerek őszinteségből fakadó otrombaságát hányja Csoóri Sándor szemére, én pedig Csoórinak arra a sokszor valóban gyermeki őszinteségére gondoltam, amellyel nem szelíden, nem otrombán, hanem igazul kimondja, hogy meztelen a király. Minél mélyebben ástam bele magam az életműbe, annál inkább azonosulni tudtam Orbán Ottó csapongóan szellemes megfogalmazásaival és végtelenül komoly megállapításaival, amelyek szerint "a nemzetköziség-nemzet-nemzetiség sajgóan időszerű, hármas tárgykörében kevesen tettek föl annyi megfontolandó kérdést, mint Csoóri. És kevesen figyelmeztettek olyan indulattal, mint ő, az emberi méretekre, mint a nagy világfolyamatok nélkülözhetetlen mértékére. Íróasztala mellől egyszerre látni a parasztporták valóságos és a galaktika elvont udvarára, mely utóbbin a nap kapirgál gömbölyded csibéivel." Az életút tekintélyes részében folyamatosak voltak a megfigyelések, menetrendszerűek a letiltások. Ilyesmi már nincs. A szankciók helyét régóta átvette a köddé tevő csönd-fogadtatás vagy durvább esetben a karaktergyilkosság, amelyet egyetlen politikai, netán hatalmi formáció nem vállal magára. Negyven éven át televízióztam, a magyar televízió elnökségének tagja, a híradó és A Hét főszerkesztője is voltam. Portréfilmet készítettem Balog Jánosról, Bessenyei Ferencről, Czine Mihályról, Csoóri Sándorról, Domokos Pál Péterről, Fekete gyuláról, Kós Károlyról, Lőrincze Lajosról, Péchy Blankáról, Pungor Ernőről, Sütő Andrásról, Szentágothai Jánosról, Tamási Áronról, Vargyas Lajosról. 2010-ben a Duna Televíziót felügyelő kuratórium elnökségi tagjaként fejeztem be a televíziós pályafutást. Vezető munkatársa voltam a Magyar Ifjúságnak, a Népszavának, az Új Magyarországnak és a Magyar Nemzetnek. Az újságírásról A szakadék szélén című könyvemben írtam. Irodalmi érdeklődésem a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen mélyült el és kapott irányt. Kritikáimmal, esszéimmel, tanulmányaimmal tartósan az Alföldhöz, a Tiszatájhoz és a Forráshoz kötődtem. Részt vettem a Hitel alapításában. Jelen vagyok az Élet és Irodalomban. Csoóri Sándor életművéből szerkesztettem A pokol könyöklőjén és a Védőoltás. A magyar irodalom története az Ómagyar Mária-siralomtól napjainkig című könyvet." (Pálfy G. István)